A 2014-ben elindult EU által támogatott 2 éves Erasmus+ stratégiai partnerségi együttműködésünk aktuális eseményeként egyesületünk egy szakmai konferencianapot szervezett szeptember végén.

A hazai egészségügyi szakképzésben részt vevő intézmények közül több mint 30 intézmény (iskolák, kórházak, továbbá kamarai és felügyeleti szervek) fogadták el a meghívásunkat, és tisztelték meg részvételükkel a rendezvényt. Hozzászólásaikkal a projekt eredményeink növelését, akár bizonyos irányvonalaink átgondolását segítették elő illetve tették szükségessé.

Hogy miről is volt szó? A EuroCure projekt átfogó mibenlétét, az eddigi eredményeit és jövőbeli terveit mutattuk meg a konferencia vendégeinek:

A 3 országos nemzetközi együttműködés keretén belül 9 szervezet dolgozik azon, hogy a cseh, a német és magyar egészségügyi szakképzés országonkénti áttekintése, a saját helyzet elemzése és az a felmért igények összegyűjtése után egy európai, határokon átívelő rá- vagy beépülő képzést biztosítson saját, országon belüli ápolóképzésében. Az együttműködés végcélja az európaiság szellemében országok közt átjárható ápolói (rész)szakképzés, valamennyi ezt segítő járulékos elem kidolgozásával ( pl. online nyelvi kurzus, a külföldön tanulók mentorálását biztosító coaching-program stb)

A konferencián az együttműködő partnerek közül a Vivantes Berlini Klinikakomplexum Szakképző Intézményének vezetői és egy német ifjúsági szakképzéssel foglalkozó Társaság (GEB) ügyvezetője, valamint saját egyesületünk munkatársai számoltak be a projekt eddig létrehozott, konkrét szakmai szellemi termékeiről, eredményeiről, továbbá az eddigi tapasztalatokról (diák és szakoktatói tanulmányutak beszámolói). A jövőbeli tervek felvázolása után nagy hangsúlyt fektettünk a meghívottak véleményeinek megkérdezésére, így a konferencianap egy élénk szakmai vitává fejlődött.

A szervezőknek és együttműködő partnereinknek is érdekes és hasznos volt az előadásokra referáló vendégek véleményeit, pro- és kontra érveit meghallgatni a bemutatott projekttel kapcsolatban. A sajnálatos módon magyar viszonylatban nehézkes, sok problémát magában rejtő ápolói szakképzés jelen helyzetében az európai, konkrétan a németországi „elszipkázástól” való félelem jogosságáról, vagy annak túlértékeléséről vitáztak a konferencia résztvevői illetve előadói. Ezen vita véleményeiből a támogató, előremutató dolgokat „bezsebelve”, továbbra is motiváltan dolgozik a 3 ország valamennyi partnerszervezete azon, hogy a konferencián egyrészt a külső szakmai szervezetektől megfogalmazott kritikai megjegyzések, másrészt a nemzetközi együttműködés keretében az elmúlt év alatt saját magunk által is feltárt problémák feloldásra kerüljenek.

Reményeink szerint a 2014-2016 projektidőszak „végtermékeiként” egy népszerű, minden országban szívesen fogadható, közös érdekeket szolgáló, innovatív szakképzési módot találunk arra, hogy legalább a projektben összecsiszolódó intézmények megvalósíthassák a projekttervet: a hazai szakképzésen túlmutató európai ápolóképzés sikeressé tételét.